Első körben arra gondoltam, hogy talán érdemes bemutatni, hogy miért pont Észtországot választottam, és a kezdeti elképzelésekhez képest mi várt rám. Igyekszem nem wikipédiásan, hanem érdekesebb módon írni, de ha valakit sok adat érdekel, akkor a poszt végére dobok pár linket.

Sokszor kaptam meg a kérdést otthon is, -itt meg aztán főleg- hogy miért pont ide? A válasz több részből áll: nem mainstream, nem drága, elég messze van, hogy kihívás legyen, sokan beszélnek oroszul, de leginkább: olyan részén van Európának, ahol még sose voltam. Alapvetően drága eljutni ide, Tallinn viszont nagyon központi helyen van és a szemeszter alatt alkalmam lesz jobban megismerni a környéket. Volt mi miatt aggódni is persze: észak télen = hideg + sötét. Vegyük hát sorra, hogy lassan három hónap után hogy áll a mérleg! 

#1 Nem mainstream

Olyan helyre szerettem volna jönni, ami a magyarok körében kevésbé népszerű, velük otthon is tudok beszélgetni. Ebből a szempontból majdnem tökéletesen sikerült eltalálni a balanszot, 95%-ban angolul kell kommunikálnom. Észtországban ugyanis nagyon kevés magyar él, és nem ugyanolyan körökben mozgunk. Turistával egyáltalán nem találkoztam, Erasmusos diák is kettő volt eddig, itt élővel pedig csak az észt-magyar rögbimeccsen (5-53!). Ő egy NATO katona, akit az oroszok miatt küldtek ide egy évre. Ez a magyaroktól való menekülés viszont kétélű fegyvernek bizonyult, csak honvágyhoz vezetett, és azon kaptam magam, hogy keresem az alkalmat, amikor otthoniakkal tudok beszélni. BAM.

Ebből a szempontból tök szerencsés vagyok, hogy az egyik lakótársam Corvinusos, és itt is ugyanabba a suliba járunk. Hasonló háttérből érkezve könnyebb volt egy-egy kiégést, következtetést átbeszélni. Egyébként pedig volt pár random találkozó a kialakuló networknek köszönhetően; fiatal észt lány, aki folyékonyan beszél magyarul (egy-egy év Debrecen és Pest), Corvinusos doktorandusz, aki itt tanít két hetet, egy német-magyar sulistársunk apja és a kevésbé kellemes találkozó a futballszurkolók krémjével Rigában. Ennek annyi a konklúziója, hogy számomra nem mindig egyszerű külföldön élni. De ez nem jelenti azt, hogy nem is fogok. Sőt...

#2 Nem drága. De.

Jó, nem Franciaország szint, de azért sikerült jól megvezetnie az Erasmus tájékoztatónak. Észtországot a legolcsóbb kategóriába, Románia és Bulgária mellé sorolták, de mivel euro van, azt gondoltam, hogy na akkor kb pont egy árban lehetünk. Ehhez képest az első egy hétben minden nap azzal kellett szembesülni, hogy majdnem minden legalább 30%-kal drágább, mint otthon. A németek szerint ugyanolyan árban van, mint Németország. Ez is csak jelzi azt az általános tévedést, hogy a balti országok csírák. Csak azt nem tudjuk otthonról, hogy Észtország közelebb van életszínvonalban Skandináviához, mint Közép-Európához. Erről jön majd egy másik poszt, szóval nem megyek bele jobban, de a lényeg, hogy ideje lenne kicsit updatelni azt a tájékoztatót...

#3 Sokan beszélnek oroszul

Szeretnék nyelveket tanulni. Mivel a népszerűbb nyelvek a célországok árszínvonala miatt kiestek a képből, maradt az orosz, és úgy ítéltem meg, erre Tallinn pont jó lesz. Azt gondoltam, hogy mivel az ország negyede és Tallinn harmada orosz, ez majd könnyű lesz. Csak arra nem számítottam, hogy Észtország megint meglep, és nem csak a fiatalok, de az idősebb generáció is tud angolul (persze nem egy Hollandia)! Ezért se az észt, se az orosz nyelvre nem vagyok rászorítva. Amellett, hogy járok a kezdő nyelvi kurzusra, csak Rigában és Szentpéterváron tudtam gyakorolni a nyelvet, szóval ez a rész bukta. Az meg ráadásul kifejezetten béna, hogy még a 90%-orosz személyzetű boltban sem merek oroszul köszönni, mert ha véletlenül egyszer észt a pénztáros, akkor hazáig nem szedem ki a tőröket a hátamból...

#4 Központi helyen van

Ez volt az aduász, ami miatt végül Tallinn mellett döntöttem, és nagyon örülök, hogy így tettem, mert tényleg sikerül olyan helyekre eljutni, ahová amúgy nagyon körülményes és drága lenne Budapestről. Közel három hónap alatt sikerült egy-két érdekesebb hely kivételével bejárni az egész országot. Átugrottunk egy napra Helsinkibe komppal, eltöltöttünk egy rövidebb hétvégét Rigában és egy hosszabbat Szentpéterváron.

Három hét múlva irány a Sarkkör Finnországban, utána pedig jön egy hétvége Vilniusban. (Ezekről a tripekről egyébként mind jön majd egy-egy beszámoló utazó szempontból.) Szintén közel van Oslo és Stockholm, csak ezek árban már jóval húzósabbak, ezért kimaradnak, de nagyon sokan mentek el oda is a szakról. A suli színvonala szerencsére megengedi az ilyen hétvégi kiruccanásokat, ezért ha pénzügyileg belefér, akkor mindenkinek csak ajánlani tudom Tallinnt ebből a szempontból. 

#DE: hideg és sötét? 

Sajnos az, pedig még csak november eleje van. Ez persze senkinek sem meglepetés, aki ide jön egy fél évre, és épp ezért nem is érdemes túldimenzionálni a dolgot. Arra jöttem rá (nagy tudomány volt), hogy emberek milliói élnek így északon és nem picsognak miatta. Csak megfelelő ruházat kérdése, hogy az ember kibírja a hideget (így a mínusz öt fokban tegnap sikerült is végre megvenni a télikabátot), és csak megfelelő társaságé, hogy a sötétet. Eddig pedig gyönyörű itt a tél! 

Ez persze nem jelenti azt, hogy egyszerű elviselni, hogy míg mi szeptemberben már 12 fokban élünk, addig otthon még pólóban posztolnak az emberek. De megvannak a szépségei; 24 fokban fürödni a 16 fokos Balti-tengerben, és... ja, nincs több. Akkor most picsogok egy kicsit: jó, ez a rész tényleg elég szar, korán sötétedik (a legkeményebb télen 9-15 között nincs csak sötét!), reggel amikor edzeni megyek még koromsötét van, augusztus végén már pulcsi kell, október végén pedig már havazott. Az külön vicces, hogy utazások során a legtöbbet ismételgetett mondatom az volt: "jaj, milyen szép lehet ez nyáron!" Az észtek állítása szerint kétféleképpen lehet kibírni a telet (ami igazán januárban kezdődik): elutaznak valahova, ahol meleg van, vagy isznak. Nekünk az első opcióra nincs lehetőségünk... Még jó, hogy már január előtt hazamegyek, nem lehetne ezt pénzzel bírni. 

#Összességében

Ha csak a kezdeti elképzeléseimet állítom mérlegre, akkor nagyjából azt kaptam, amit vártam és ennek minden pozitív és negatív értelmezésével együtt nagyon örülök. Mert ugyan hideg van, de ezzel számoltam, viszont modern, kulturált, tiszta ország, ahol beszélnek angolul, az Erasmusos arcok intelligensek és jó fejek, sokat utazunk, és belefér a szórakozás is. 

Észtország király hely, amin csak tovább dob egy csomó olyan kulturális, történelmi, életszínvonal-beli dolog, amiről az ember nem igazán tud, mielőtt ideköltözik. Szóval a következő posztomban azon leszek, hogy minél érdekesebben elmeséljem ezeket a királyságokat, amiket egyébként a Wikipedia vonatkozó kultúra rovatából amúgy meg lehet tudni, de erre úgyse veszi a fáradtságot senki, még akkor se, ha ideköltözik fél évre... 

Linkek (most már ne is olvassátok el a kultúra részt!)

CIA összefoglaló 
Wikipedia angolul és magyarul.